FRISS jogszabályváltozások, hírek röviden. A teljesség igénye nélkül felhívjuk figyelmét azon jogszabályok változására, melyek lényegesek lehetnek az Ön számára vállalkozása szempontjából.

2010. április 1-től életbe lép az egyszerűsített foglalkoztatás

Jön a karácsony, szaporodni fognak az ellenőrzések

Nyilvánosság a jogszabályok megsértőinek

LEGGYAKORIBB KÉRDÉSEK munkajoggal, munkaüggyel, munkaviszonnyal, munkaügyi ellenőrzéssel, illetve adó- és társadalombiztosítási jogszabályokkal kapcsolatban. Felhívjuk mindenki szíves figyelmét, hogy az alábbiak csak általános választ adnak kérdésekre, egyéni körülmények ismerete nélkül.

Tegye fel Ön is kérdését, forduljon hozzánk bizalommal!

Munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések:

- Milyen kötelező elemei vannak a munkaszerződésnek?

- Ki foglalkoztatható alkalmi munkavállalói könyvvel?

- Mennyi ideig dolgozhat Ön alkalmi munkavállalói könyvvel?

- Kinek kell kiváltania az alkalmi munkavállalói kiskönyvet? Hol lehet kiváltani? Ki írhat bele adatokat? Hol szerezhető be a közteherjegy? Mit kell tudni a közteherjegyről?

- Mi az AM könyvvel való foglalkoztatás nyilvántartási kötelezettsége?

- Diákok nyári munkát hányadik életévük után végezhetnek?

- Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a diák?

- Külföldi állampolgár alkalmazásakor kinek a munkavállalása engedélymentes?

- Külföldi munkavállaló alkalmazható-e a munkáltató másik telephelyén, vagy alkalmazható-e más munkakörben?

- A munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor a munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak?

- Mikor tekinthető a határozott időtartamra kötött munkaszerződés határozatlan időtartamúnak?

- A gyermekgondozási segélyen, a gyermekgondozási díjon lévő kismama vállalhat-e munkát?

- A GYES-en, GYED-en lévő kismamának a munkáltató felé mennyivel korábban kell jeleznie a visszatérési szándékát?

- Mit jelent a felmondási védelem a táppénz szempontjából?

- A Munka Törvénykönyve alkalmazásának szempontjából ki minősül nyugdíjasnak?

 

Munkaidővel, pihenőidővel, túlórával, készenléttel kapcsolatos kérdések:

- A munkaközi szünet időtartama a munkaidő része?

- Kinek jár éjszakai, illetve délutáni műszakpótlék? Mit jelent a délutáni, illetve éjszakai munkavégzés?

- Mely munkavégzés minősül rendkívüli munkavégzésnek, azaz túlórának?

- Mit jelent a készenlét és mennyi készenlétet rendelhet el a munkáltató?

- Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót, ha munkaszüneti napon rendes vagy rendkívüli munkavégzés - azaz túlóra - keretében végez munkát?

 

Szabadsággal kapcsolatos kérdések:

- Az esedékesség évében ki nem adott szabadságot a munkáltató megválthatja-e pénzben?

- Az éves szabadsággal a munkavállaló szabadon rendelkezhet?

- Mennyi szabadság jár a GYES-ről és GYED-ről visszatérő munkavállalónak?

- Mennyi szabadság illeti meg a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót?

-Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót?

- Közeli hozzátartozó halála esetén mennyi szabadság jár a munkavállalónak?

 

2010. április 1-től életbe lép az egyszerűsített foglalkoztatás

 2010. április 1-től megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyv, helyette egyszerűsített munkaszerződést kell kötni. A foglalkoztatást elektronikus úton kell bejelenteni az APEH felé a munkavégzést megelőzően. Amennyiben a foglalkoztatás eléri az öt napot, a törvény mellékletében szereplő munkaszerződést kell megkötni, ennél rövidebb időtartamra elegendő a szóbeli megállapodás, az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. A magánszemély háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet nem kell kitölteni.

Egyszerűsített foglalkoztatást a következő esetekben lehet alkalmazni:

- ha a munka alkalmi jellegű, vagyis 5 egymást követő napig, egy naptári hónapon belül 15 naptári napig, egy naptári éven belül 90 naptári napig azonos munkáltatónál (ezen időkorlátok között egész évben lehet munkát végezni több különböző munkáltatónál),

- ha a munka idényjellegű, kizárólag a mezőgazdaságban, illetve az idegenforgalomban,

- ha a munkát természetes személy háztartásában végzik. (ilyen munka például a háztartásban végzett takarítás, a háztartásban alkalmazott babysitter, azonban nem tartozik ide a magánszemély házának építése vagy felújítása),

- kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által egyszerűsített módon létesített munkaviszony.

 

Bejelentési és bevallási kötelezettség:

Interneten keresztül kell bejelenteni a foglalkoztatást az APEH felé a munka megkezdése előtt. Telefonon a háztartási, illetve a növénytermesztési idénymunkát lehet bejelenteni a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz. 2010. július 1-től SMS-ben is teljesíthető a bejelentés. A munkáltatóknak a bevallási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. A kedvezményes körbe tartozó foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt is, hogy évente egyszer a tárgyévet követő január 12-éig papíron vagy elektronikus úton nyújtja be a bevallást.

 

Közterhek:

Megszűnik az általános közterheknél alacsonyabb közteher befizetési kötelezettség. Bizonyos kivételekkel az általános adó és társadalombiztosítási szabályok szerint kell megfizetni az adókat és járulékokat.

Kivételes kedvezményes körbe egységesen 30% közterhet kell megfizetni:

- természetes személy háztartásában végzett munkára, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg,

- idénymunkára.

Az alkalmi, nem idényjellegű munka, valamint a 31 napot meghaladó, határozott vagy határozatlan időtartamú háztartási, továbbá a közhasznú szervezet javára végzett munka után a teljes közterhet kell megfizet.

2009. december 17.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Jön a karácsony, szaporodni fognak az ellenőrzések

 elsősorban a kereskedelemben, utcai vásárokban, éttermekben. Az ellenőrzési jogkörrel rendelkező szervek ellenőrzési akciót indítanak a fogyasztók jogainak, a munkavállalók alkalmazási feltételeinek, biztonságos munkavégzésük körülményeinek, a termékek minőségi és szavatossági előírásainak, valamint a számlaadási kötelezettségnek a betartatására. A vizsgálatokat nemcsak hétköznap, valamint nappal, hanem pihenő és ünnepnapon, akár az éjjeli órákban is végezhetik.

Az ellenőrzésekben részt vevő hatóságok:

  1. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség
  2. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
  3. Vám és Pénzügyőrség
  4. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
  5. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
  6. Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal
  7. FVM Élelmiszerláncot Ellenőrző Hatóságai és Szervei
  8. Országos Rendőr Főkapitányság
  9. egyéb

2009 első félévében 2.598.715.000,- Ft munkaügyi bírságot szabtak ki a munkáltatókra, ez várhatóan jelentősen meg fog növekedni, mivel 2009. június elsejétől a munkaügyi felügyelők mérlegelési lehetősége megszűnt, a törvényben meghatározott esetekben kötelesek munkaügyi bírságot kiszabni.

Mire kell figyelni?

-          alkalmi munkavállalók könyvének pontos kitöltésére, aznapi dátumok, aláírások, valós bejegyzések megtételére,

-          az alkalmi munkavállalói kiskönyv legyen mindig a munkavállalónál,

-          alkalmi munkavállalók esetében is tartsa be a munkáltató a munkavállalókra vonatkozó törvényeket, vezettessen jelenléti ívet, dokumentálhatóan oktassa ki a munkavállalót a biztonságos munkavégzésről,

-          a munkáltató a törvényben előírt alkalmi munkavállalókra vonatkozó nyilvántartást készítse el,

-          külföldiek alkalmazása esetén, amennyiben szükséges, legyen meg a munkavállalási engedélye, azon a telephelyen dolgozzon, ahova az engedélye szól, illetve akik nem engedélykötelesek, azokra nézve rendelkezzen a munkáltató a jogszabályban előírt bejelentéssel,

-          fiatalkorúak, diákok alkalmazásakor a törvényben előírt korlátok betartása a munkaidő, túlóra, éjszakai munkavégzés tekintetében,

-          munkavállalók bejelentése dokumentálhatóan legyen meg,

-          legyen naprakész a jelenléti ív vezetése, munkaidőkeret alkalmazása esetében a munkáltató adja ki a munkaidő beosztást, a túlóra elrendelésére a jogszabályok figyelembevételével kerüljön sor,

-          részmunkaidős és teljes munkaidős munkavállaló munkabére a minimálbér figyelembe vételével legyen megállapítva…

Hosszasan lehetne még sorolni azokat a pontokat, amit egy munkaügyi ellenőrzés során vizsgálhatnak. Tapasztalatunk szerint a munkáltatók egy része tájékozatlan, vagy olyan személyekre bízza az alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos teendők elvégzését, akik remek szakemberek a munkabér elszámolásában és az azzal kapcsolatos járulékok bevallásában, de nem megfelelően tájékozottak a munkajog, illetve a munkaügy speciális területén.

Készüljünk a karácsonyi forgatagra együtt, bírság nélkül!

 2009. november 15.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Nyilvánosság a jogszabályok megsértőinek

A 2009. évi XXXVIII. törvény, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szól. A törvény módosította többek között az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt is, amely szerint az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát, akik tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget az Art 16. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségüknek.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Milyen kötelező elemei vannak a munkaszerződésnek?

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön lére, amit írásba kell foglalni (erről a munkáltató köteles gondoskodni) és jogszabállyal/kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat. Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges csak az engedély beszerzése után köthető meg a munkaszerződés.

A munkaszerződés tartalmi elemei

A felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de kötelezően tartalmaznia kell a következőket:

- munkavállaló személyi alapbére

- munkavállaló munkaköre

- munkavégzés helye

- felek nevét és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait

Amennyiben valamelyik kötelező tartalmi elem hiányzik nem jön létre munkaviszony.

A szerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni kell a munkavállalót (a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is):

- munkarendről

- munkabér egyéb elemeiről

- bérfizetés napjáról

- munkába lépés napjáról

- rendes szabadság kiadásáról és mértékének számítási módjáról

- felmondási idő megállapodásának szabályairól

- kollektív szerződésről (ha van)

- munkáltatónál működő szakszervezetekről, üzemi tanácsról

Külföldi munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

külföldi munkavégzés helyéről és tartamáról

a pénzbeli és természetbeni juttatásokról

a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről

a hazatérésre irányadó szabályokról

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Ki foglalkoztatható alkalmi munkavállalói könyvvel?

1. Munkaviszonyba munkavállalóként az a személy léphet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetőleg munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött diák is, tanítási szünet időtartama alatt.

2. Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi.

3. A menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá

4. Az Európai Gazdasági Térség állampolgára és tartózkodásra jogosult hozzátartozója.

5. Az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt,

6. Idénymunka keretében foglalkoztatott külföldi személy (egy évben legfeljebb hatvan napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, egyúttal túllépheti az egy hónapon belül előírt maximális tizenöt napos munkavégzési időtartamot),

7. Előnyugdíjban részesülő személy.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Mennyi ideig dolgozhat Ön alkalmi munkavállalói könyvvel?

1 Ugyanannál a munkaadónál folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig. A több (legfeljebb öt) napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegy(ek)et az utolsó napon kell beragasztani.

2. Egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig, amennyiben a könyv fehér „A” oldalait töltik ki, azaz, ha a munkáltató nem magánszemély, vagy kiemelten közhasznú szervezet („B” oldal), vagy nem mezőgazdasági idénymunkásként („C” oldal) foglalkoztatja.

3. Egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több, de legalább 3 munkáltatónál egy naptári évben összesen 200 naptári napig, amennyiben a könyv kék színű „B” oldalait töltik ki, azaz, ha magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben), vagy kiemelten közhasznú szervezet foglalkoztatja a munkáltató tevékenységi köréhez kapcsolódóan. Természetesen a minden ötödik napot követő pihenőidő kiadása kötelező.

4. Egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig, természetesen a minden ötödik napot követő pihenőidő kiadásával, amennyiben a könyv zöld színű „C” oldalait töltik ki, azaz, ha a munkáltató mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) tevékenység, idénymunka keretében foglalkoztatja.

Egy naptári éven belül a kék színű „B” oldalakon együtt a fehér és/vagy zöld oldalakkal nem lehet 200 napnál több alkalmi munkavégzés, kivéve a külföldi személy által alkalmi munkavállalói könyvvel végzett mezőgazdasági szezonális jellegű munkát, amelyet egy naptári évben legfeljebb hatvan napig végezhet.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Kinek kell kiváltania az alkalmi munkavállalói kiskönyvet? Hol lehet kiváltani? Ki írhat bele adatokat ? Hol szerezhető be a közteherjegy? Mit kell tudni a közteherjegyről?

A rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája az ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI (AM) KÖNYV-vel történő foglalkoztatás.

Az AM könyvet a munkavállalónak kell kiváltani a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti munkaügyi központ illetékes kirendeltségén. Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyvet

a) a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,

b) AM könyvvel foglalkoztathat a Munka Törvénykönyve, továbbá a köztisztviselők jogállásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények hatálya alá tartozó foglalkoztató.

Ez utóbbi két esetben a foglalkoztató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra AM könyvvel munkavállalót nem alkalmazhat.

Az AM könyv közokirat, amelybe bejegyzést csak a kiállító és a munkáltató tehet. Az AM könyvet a munkavállalónak magánál kell tartania.

Az AM-könyvbe beragasztandó közteherjegy bármely postahivatalban beszerezhető.

Ha a kifizetett munkadíj Ft/nap               A közteherjegy értéke Ft/nap                    Az ellátási alap Ft/nap

1800-2399                                                          400                                                                       2700

2400-2999                                                          700                                                                       3600

3000-3599                                                          900                                                                       4500

3600-4600                                                          1100                                                                    5400

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Mi az AM könyvvel való foglalkoztatás nyilvántartási kötelezettsége? 

A munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait (név, lakóhely, TAJ szám), a munkavégzés időpontját, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, az AM könyv sorszámát, munkanélküli foglalkoztatása esetén a munkavállalót nyilvántartó kirendeltség megnevezését, és a munkavállaló aláírását. Erre vonatkozó minta nyilvántartás beszerezhető a kirendeltségeken. A minta használata nem kötelező, de a munkáltatói nyilvántartásnak a fenti adatokat tartalmaznia kell.

előnyei:

- Az AM könyv alkalmazása munkaszerződésnek minősül, amely a jogszerű, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyik formája. A munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés jön létre, ha az AM könyvnek az adott naphoz tartozó rovatait a munkáltató kitölti és a munkavállaló aláírásával igazolja a munka megkezdésének tényét.

- A munkáltatónak nem kell a személyi jövedelemadó-előleg meghatározásával, levonásával, igazolásával foglalkozni, mert az összes ilyen kötelezettségét teljesíti a közteherjegy beragasztásával. A közteherjegy értéke kedvezőbb adó- és járulékfizetési szabályokon alapul, és az adott naptári napra kifizetett nettó munkabérhez igazodik.

- A társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli a munkáltatót. Mindezek helyett egy egyszerű nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Diákok nyári munkát hányadik életévük után végezhetnek?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. § (1) és (4) bekezdései szerint általános szabály, hogy munkaviszonyt munkavállalóként önállóan az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. Kivétel: az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló a 15. életévének betöltését követően is létesíthet munkaviszonyt az iskolai szünet alatt. A 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyának létesítéséhez a munkáltatónak be kell szereznie a törvényes képviselő (pl. szülő, gyám, gondnok) írásbeli hozzájárulását is.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a diák?

Munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban és alkalmi munkavállalói könyvvel is foglalkoztatható.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése esetén azonban előírás, hogy a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig állhat ilyen jogviszonyban, továbbá, hogy a kifizetett napi munkadíjnak 1800 és 4600 forint között kell lennie.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Külföldi állampolgár alkalmazásakor kinek a munkavállalása engedélymentes?

2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes.

Az engedélymentesség bejelentése

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott SzCsM rendelet alapján nincs szükség engedélyre.

A foglalkoztatás kezdőidőpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:

- foglalkoztatottak számát,

- életkorát,

- iskolai végzettségét,

- állampolgárságát,

- munkakörének FEOR számát,

- a foglalkoztatási jogviszony formáját,

- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,

- a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy

- a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.

Előbbieken kívül a jogszabályok számos olyan esetet sorolnak fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, vagyis nincs szükség engedélyre a magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Külföldi munkavállaló alkalmazható-e a munkáltató másik telephelyén, vagy alkalmazható-e más munkakörben?

A 8/1999 (XI. 10.) SzCsM rendeletének 3. § 5. bekezdése alapján az egyéni engedélyben meghatározzák, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

A munkaviszony megszüntetésekor, megszűnésekor a munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 87. § (2), 97. § (2) és 98. § alapján a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, ill. nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

a) a próbaidő alatt azonnali hatállyal,

b) rendkívüli felmondással,

c) azonnali hatályú közös megegyezéssel,

d) a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy

e) a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

A munkáltató által kiadásra kerülő igazolásnak tartalmaznia kell:

a) munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

b) a munkavállaló TAJ számát;

c) a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;

d) a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát;

e) a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;

f) a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás terheli. Az igazolásnak tartalmaznia kell továbbá a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát.

További, egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat kell a munkáltatónak a munkaviszony megszűntetése esetén kiadnia, pl.: a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazoló lap, a személyi jövedelemadó megállapításához szükséges igazolás.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Mikor tekinthető a határozott időtartamra kötött munkaszerződés határozatlan időtartamúnak?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 79.§ (4) bekezdése alapján határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.

Az Mt. fenti rendelkezése 2003. július 1-jétől hatályos. E rendelkezés a munkavállalók érdekeit védi és korlátozza a többszöri határozott időtartamra szóló munkaviszony létesítését abban az esetben, ha arra a munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és egyben az ilyen megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul (pl. a munkaviszony megszüntetésére irányadó szabályok megkerülését célozza).

Ebben az esetben a törvény erejénél fogva az egyébként határozott időtartamra kötött munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni és a munkavállalót megilletik mindazon jogok, amelyek az eredetileg határozatlan időtartamra kötött munkaviszony esetén is járnának.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

A gyermekgondozási segélyen, a gyermekgondozási díjon lévő kismama vállalhat-e munkát?

- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21.§-a alapján a gyermekgondozási segélyben (GYES) részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet

a.) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,

b.) a gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

 

- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-a alapján nem jár a gyermekgondozási díj (GYED), ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

A GYES-en, GYED-en lévő kismamának a munkáltató felé mennyivel korábban kell jeleznie a visszatérési szándékát?

A gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló szabja meg, hogy ténylegesen mennyi fizetési szabadságot akar és azt mikor kívánja igénybe venni, így azt bármikor megszakíthatja ill. bejelentheti annak igénybe vételét.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3.§ (1) bekezdéséből eredő együttműködési kötelezettség alapján azonban a munkavállalótól elvárható, hogy visszatérési szándékát a munkáltatónak előre jelezze.

Minden esetre kiterjedően nem határozható meg pontosan, hogy mennyivel korábban kell a munkavállalónak a visszatérését bejelentenie. Figyelembe kell venni a munkavállaló munkakörét, beosztását, az újbóli munkába állást szolgáló egyéb körülményeket, továbbá a munkáltatónak gondoskodnia kell az esetleges helyettesítés megszűntetéséről vagy a munkafeladatok átszervezéséről.

Így tehát, ha a munkavállaló bejelenti visszatérési szándékát, a munkáltató a körülményektől függő méltányos határidőt szabhat a munkavállalónak a munkába állásra.

2009. augusztus 9.                                                                                                                             vissza a lap tetejére

 

Mit jelent a felmondási védelem a táppénz szempontjából?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt (felmondási védelem):

a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság (15 nap) lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, stb. ...

A felmondási védelem időszakát követően a felmondási idő csak az alábbi időtartamot követően kezdődhet el:

a) ha a felmondási védelem időtartama a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap elteltével,

b) ha a felmondási védelem időtartama a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap elteltével kezdődhet el.

A felmondási védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, azaz jogosult az öregségi nyugdíjra, ill. más nyugdíjnak minősülő ellátásban részesül (pl. rokkantnyugdíj).

A felmondási védelem fennállásának szempontjából a felmondás közlésének az időpontja az irányadó, azaz a felmondási védelem időtartama alatt a felmondás nem közölhető a munkavállalóval. A munkáltató a felmondást a felmondási tilalom időszakát követő 15 ill. 30 nap alatt már közölheti, azonban a felmondási idő a tilalmazott időszak lejárta után kezdődhet meg.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

A Munka Törvénykönyve alkalmazásának szempontjából ki minősül nyugdíjasnak?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 87/A. § (1) bekezdés alapján a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

Tehát, az minősül nyugdíjasnak az a.) pont alapján, aki jogosult az öregségi nyugdíjra, míg a b.)-h.) pont alapján az, aki e pontokban felsorolt nyugellátási formákban részesül, azaz a nyugellátást folyósítják a részére.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

A munkaközi szünet időtartama a munkaidő része?

A munkaidőbe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát, azonban eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában, a munkaidőbe, a munkaközi szünet időtartama (Mt. 122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Kinek jár éjszakai, illetve délutáni műszakpótlék? Mit jelent a délutáni, illetve éjszakai munkavégzés?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 146.§ (2) bekezdése alapján délutáni ill. éjszakai műszakpótlék kizárólag többműszakos munkaidő-beosztásban, ill. a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak jár. Délutáni munka: tizennégy és huszonkettő óra közötti időszakban teljesített munkaidő. Éjszakai munka: a huszonkettő és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Mely munkavégzés minősül rendkívüli munkavégzésnek, azaz túlórának?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bekezdése alapján rendkívüli munkavégzésnek minősül

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,

b) a munkaidőkereten felüli, illetve

c) az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

d) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Mit jelent a készenlét és mennyi készenlétet rendelhet el a munkáltató?

Az Mt. 129. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

A fenti szabály alkalmazása nem jelent problémát abban az esetben, ha a munkáltató éppen egyhavi, vagy négyheti munkaidőkeretet alkalmaz. E tekintetben azonban megjegyzendő, hogy ha a munkáltató egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz, akkor ebben az időszakban összesen akkor is csak százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el, ha az adott havi munkaidőkeretbe négy hétnél hosszabb időszak esik.

Ha azonban a munkaidőkeret mértéke ennél hosszabb, akkor az adott munkaidőkeretben elrendelhető készenlét mértékét úgy kell megállapítani, hogy figyelembe kell venni a havi, illetve a négyheti mértéket meghaladó időszakra arányosan eső elrendelhető készenlét mértékét is.

Például ha a munkáltató kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, akkor ezen időszakon belül összesen (2 x 168 óra =) 336 óra készenlét rendelhető el, függetlenül attól, hogy a kéthavi munkaidőkeretbe egyébként pontosan hány hét esik.

Ha a munkáltató hathetes munkaidőkeretet alkalmaz, akkor ezen időszakon belül összesen [168 + (168 : 2 =) 84 óra =] 252 óra készenlét rendelhető el.

A fentiek szerint megállapított készenlét mértéket pedig a 129. § (5)-(6) bekezdés által előírt beosztási szabályok szerint lehet elrendelni a munkavállaló számára. E szerint - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. A készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. A készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót, ha munkaszüneti napon rendes vagy rendkívüli munkavégzés - azaz túlóra - keretében végez munkát?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125.§ (1) bekezdése és a 149.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak a megszakítás nélküli munkarendben vagy rendeltetése folytán e napon működő munkáltatónál, ill. ilyen munkakörben foglalkoztatható. Részére havi munkabérén felül, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg, azaz e napra a munkavállalót kétszeres díjazás illeti meg

Az Mt. 127.§ (1) bekezdése alapján, munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára ill. baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

A rendkívüli munka díjazása a munkaszüneti napon végzett munka díjazásán felül illeti meg a munkavállalót.

Az Mt. 149.§ (2) bekezdése alapján a rendkívüli munkavégzésre kötelezett havidíjas munkavállalót a havi munkabérén felül, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére. Ezen felül, mivel a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végez munkát 100% pótlék illeti meg. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap.

Fentiek alapján tehát, a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért a munkavállalót két és félszeres díjazás illeti meg, amennyiben kap másik pihenőnapot. Ha nem kap másik pihenőnapot, akkor az aznapi munkáért háromszoros díjazás illeti meg.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Az esedékesség évében ki nem adott szabadságot a munkáltató megválthatja-e pénzben?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136.§ (1) bekezdése alapján a szabadságot pénzben megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor ill. sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor lehet. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Tehát a ki nem adott szabadságot a munkáltató pénzben nem válthatja meg.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Az éves szabadsággal a munkavállaló szabadon rendelkezhet?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (1) és (2) bekezdései alapján a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.

Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

Fentiek alapján a szabadságot a munkavállaló nem kiveszi, hanem a munkáltató adja ki a számára, a munkavállaló szabadon csak a szabadság egynegyedével rendelkezik.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Mennyi szabadság jár a GYES-ről és GYED-ről visszatérő munkavállalónak 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel.

Az Mt. 130.§ (2) bekezdése felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek.

A szabadságot a szülő munkahelyre történő visszatérését követően ki kell adni, így a munkavállalót az alábbi szabadság illeti meg:

-          20 nap alapszabadság + az életkor függvényében az Mt. 131.§ (2) alapján járó szabadság, a szülési szabadság időtartamára (24 hét) az első pontban meghatározott szabadság időarányos része,

-          a gyed/gyes első évére az első pontban meghatározott szabadság,

-          - megilleti továbbá egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság.

Amennyiben több gyermek miatt a szülési és fizetés nélküli szabadságok folyamatosan váltogatva követik egymást, valamint ez az időtartam meghaladja az elévülési időt (3 év), a rendes szabadság mégsem vész el. A rendes szabadságot az elévülési idő letelte ellenére is biztosítani kell.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Mennyi szabadság illeti meg a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján minden munkavállalót azonos mértékű szabadság illet meg. Az Mt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra nézve!

Aki a teljes naptári évben munkaviszonyban áll, az jogosult az évi teljes alap- és pótszabadságra. Az alap- és pótszabadságok mértékét az Mt. minden esetben munkanapokban határozza meg, ezt nem lehet pl. órákra lebontva a részmunkaidővel arányosítani.

A részmunkaidős munkavállaló azonos feltételek esetén ugyanannyi munkanap szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót?

A munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség idejére, évenként tizenöt nap betegszabadság illeti meg.

Az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló, a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult.

A betegszabadságot a munkavállalónak, a rendes szabadságon felül kell biztosítani. Amennyiben a betegszabadság idejét kimeríti és továbbra is keresőképtelen beteg, a munkavállaló már táppénzre jogosult.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére

 

Közeli hozzátartozó halála esetén mennyi szabadság jár a munkavállalónak?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. § b.) pontja alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át, ebben az esetben a munkavállalót a kieső időre távolléti díj illeti meg.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon (dédszülő, nagyszülő is!), a házastárs egyenes ágbeli rokona (dédszülő, nagyszülő is!), az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.

2009. augusztus 9.                                                                                                                              vissza a lap tetejére